Üdv újra mindenkinek.
Kicsit elvoltam megint odakint, meg nyakamba vettem a világot, elmentem egy rövid időre kikapcsolódni, ami ki is merült egy mozizásba baráti körbe.
Szép az idő, vár a testmozgás, lehet tekerni meg futni sokat, nem a négy fal közt lenni mindig.
A mai versnek sincs nagyon semmi apropója, hoztam mert ... Csak úgy.
|
|
Hogy mért csak így:
Ne kérdezzétek;
Én így álmodom,
Én így érzek.
Ilyen messziről,
Ilyen halkan,
Ily komoran,
Ily ködbehaltan,
Ily ragyogón,
Ily fényes vérttel;
Űzött az élet,
S mégsem ért el.
Menedékem:
A nagy hegyek,
Az élet fölött
Elmegyek;
S köszöntöm őt, ki zajlik, és pihen:
Én, örök vándor, s örök idegen.
Ne kérdezzétek;
Én így álmodom,
Én így érzek.
Ilyen messziről,
Ilyen halkan,
Ily komoran,
Ily ködbehaltan,
Ily ragyogón,
Ily fényes vérttel;
Űzött az élet,
S mégsem ért el.
Menedékem:
A nagy hegyek,
Az élet fölött
Elmegyek;
S köszöntöm őt, ki zajlik, és pihen:
Én, örök vándor, s örök idegen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése