2014. március 27., csütörtök

Bíztató mindenkinek

Üdv újra erre és mindenkinek.
És ha már megint újra, akkor tavszi vers. 
Jól vagyok, olvasok és egyre többet vagyok kint a természetbe, vagy csak ki a anégy fal közül, mert kint lenni jó. Kerékpározás a szabadba, egy kis séta, hamarosan előkeresem a labdákat is. Van belőlük sok . J
Egyenlőre ennyi, bízom benne, hogy eme bíztató sokak tetszését elnyeri. Részemről nagyon megfogott, azért is hoztam. 
Szabó Lőrinc: Biztató a tavaszban

Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat,
te nem azért vagy, hogy odaragadj
ügyhöz, múlthoz, amely nem a tiéd,
és dac poshasszon és keserűség.
Kaptál ütleget, kaptál eleget
(légy keresztyén s mondd: érdemelteket,
s könnyülsz tőle!)... Most ne vélt igazad
emlegesd, s ne a hibát, a zavart
(az benned is volt!): nézd a rétet, a
nagy fényt, a Feltámadást!... Tavasza
jött újra a földednek: nézd, a nép
dolgozik, szépül város és vidék:
nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf,
s jobb lesz a jó, ha te is akarod,
ha igazán:... másét és magadét,
úgy gyógyítod ama ezer sebét,
ha az csordítja megnyugvó szíved,
ami sosem elég, a Szeretet!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése