Ismét itt.
Valamikor ezer éve elkezdtem, azaz belekezdtem egy mesébe, amivel bevallom, mostnság nem igazán foglalkoztam. De attól nagyon szeretem még most is a mesék titokzatos világát, sárkányok, tündérek, boszorkányok ... Akár olvasni egy mesét, akár rajzfilm vagy mesefilm ...
Mert a mese a lelkünkben él, nem számít a kor.
Mesevers
Volt egy lány, aki
hol nem volt,
A mosolya mindenkit
elvarázsolt.
El is jött érte a
sárkány.
Hetedhét tengeren
túlra vitte,
Hatalmas vára
tornyába tette.
Várt rá örök sötétség
és bánat,
Napsütést többé már
sose láthat.
Táplálta a remény, nem adta fel,
Álmodott megmentő
ezrekkel.
És egy nap jött is a
hős,
A történet innen már
ismerős.
Ki veszélyt hírből
sem ismert,
Tele volt sárkányölő
fegyverrel.
Sikerrel járt a
megmentésben,
A mesének most így
van vége.
Boldogan éltek még
meg nem haltak,
Örültek minden egyes
napnak.
Ha nem hiszed, hát
járj utána,
Amíg el nem viszi a
kánya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése