Üdv.
Mivel sok a vers, ismét mástól hoztam. És ami nagyon megtetszik, azt megosztom itt.
Kint süt az őszi nap, szép időnk van.
De olvasni jó ebbe az időbe is.
Dsida Jenő : A Semmi álma
Elszenderült a Semmi
És azt álmodta, hogy Valami lett,
S az a Valami - én vagyok!
És azt álmodta, hogy a messzeségben
Előttem egy szent Cél ragyog,
Egy ismeretlen Cél,
Amely felé megyek, megyek...
És jönnek szembe utasok
És kérdeznek: honnan jössz?
És felelek rá: nem tudom!
És kérdeznek: hová mégy?
És felelek rá: nem tudom!
Lopódzva jő az Alkony, -
Lilába olvadnak a zöld mezők
És szürkébe a kék hegyek,
És én fáradtan, csüggedt fővel
Megyek, megyek!... -
- - - - - - - - - - - - - - - - -
Milyen furcsákat álmodik a Semmi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése