2014. szeptember 5., péntek

Az elfelejtett Agusztus

Hopp, a feledékenységemnek köszönhetően jöttem ismét, és most nem annyira tervezett a jövetelem, csak egy kimaradt történet, azaz egy szép hónap végett vagyok itt. És tudom, nincs mentségem erre, de a feledékenységem miatt kimaradt az egyik legszebb vagyis a nyár utolsó hónapja. Nem elszökött, és nem találtam és most újra markomba kaparintottam, hanem így jártam. Elsiklottam felette, hogy nincs itt.
Szép volt a nyár, attól hogy nem volt minden nap verőfényes kánikula, kimaradtak dolgok a nagy tervekből, de majd pótolom. Strandolás volt, esti séták voltak, sport is volt, csak az úszás maradt ki, de nagyon. Lehet megint előbújt belőlem a félelem a "szőke" Tisza iránt. A jövő titka. Majd folytatjuk a barátkozást egy év múlva. Addig is látogatlak sokszor, megígérem.

Most meg megyek tovább ismét, hamarosan újra leszek.

Radnóti Miklós : AUGUSZTUS
A harsány napsütésben
oly csapzott már a rét
és sárgáll már a lomb közt
a szép aranyranét.
Mókus sivít már és a büszke
vadgesztenyén is szúr a tüske.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése