2014. június 7., szombat

Arcok és arcképek ...

Üdv.
Működik a gép, lehet megint hozni a témákat, jön a kánikula is lassan, és ha már ennyire szép az idő, akkor lehet a levegőn is többet lenni. Igyekszem is itt is, ott is lenni. Sport és kikapcsolódás, majd egyszer csak újra úszok is, csak legyen melegebb ...

Valahogy mindig visszatérő téma a másoknak való megfelelés, és akkor mi van velünk?Mi is egyek vagyunk, egyek a millióból. Páratlanul páratlanok. Az egyéniség a fontos. Az egyediség. Hogy millió különböző dolgok vagyunk. Hangulatfüggők. És a hangulatunk kiül az arcunkra, látszik a szemünkbe. És lehet nem mindig a legjobb arcunkat mutatjuk a világnak, és a világ se tudja meg sohasem, hogy hány arcunk van.
Talán még én sem ismerem az összes arcom. Ez az igazság.
Mosolygós napokat mindenkinek ... 

Fodor Ákos : Arcképcsarnok
Van egy arc,
amit csak önmagunkat elképzelve látunk
– lehet, hogy ez az igazi.

Van egy,
amit tükörbe nézve látunk: villám-
gyorsan alakuló, képlékeny látvány:
múzsája a Szomszéd Ízlése s az azt szolgáló, vagy azt ellenző szándék
– efölött hunyj szemet; ne kerüld, de ne hidd el.

És van,
van arc, amit csak az lát, aki szeret,
akit szeretünk. Ez a legszebb,
a legmulandóbb. A legérvényesebb.És van annyi arcunk,
ahányan csak ránk néznek (és: ahányszor!) és még az is lehet,
hogy ezekben akad néhány közös vonás
– lehet. Akkor ez a valóság.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése