Az örök gyerekség

Vagyok is. Üdv mindenkinek újra.

Nem csak én vagyok, hanem a kánikula is. Itt az ideje többet strandra vagy vízközelbe lenni, arra mégis könnyebben átvészelhető ez az idő ami mostanság van. De végül is, ha meg máshonnan nézzük ez a nyár velejárója, a meleg és a fürdés. Meg az esti séták. Meg az esti olvasás a teraszon, amikor a szúnyogok nem esznek meg ... Mondjuk egy jó tíz perc :)

Vagyok aki vagyok, rózsaszín szemüvegem újra elővettem, gyerekszemmel nézni a rohanó és örökké változó világot. Mi is, és a környezetünk is ... 

Ezért kell minél többet megőriznünk a gyerekkori énünkből ... Az örök gyerekkorból ... Kell a komolyság is ... Meg a nevetés is ... Meg a sürgés - forgás. Még több nevetés és a többi meg majd alakul.

Egyenlőre ennyi, további kellemes nyarat ... Majd még leszek.

Ady Endre: Az örök gyermekség

Édes átok:
Utolsó napig és hajszálig
Gyermek-szemmel
Nézni a világot.
Újra-újra
Megborzaszt az emberi rosszaság,
Szepegéssel
Borzalomba fúlva
Kérded,kérded
Miért nem vagyunk mind tiszták és jók?
S jön a válasz
S a választ nem érted.
Jön a válasz
S úgy hallgatod,mint riadt gyermek
S reszketsz,mint fa,
Félig-zöld és száraz.
S szólsz: bús kincsem,
Te,szakadatlan,vén gyermekség,
Úgy imádlak:
Egyebem úgysincsen.