Üdv.
Fura az időjárás. Mintha nem is annyira tél lenne. Nem azt mondom, hogy hiányoznak a - 15 fokok, vagy a hó, de mindenesetre furcsa.
Minden a régi. Hiába lett új év, a rohanás megaradt. Meg a befelé fordulás.
Megyek a világba ezer fele. Mert menni jó. Akkor vagyok önmagam, ha haladok ... És ha jó irányba, akkor ... Az meg majd kiderül. Csak menni kell. Próbálni váltzni. Mindenbe.
Mai versem Radnóti, különösebb oka nincs. Esetleg, hogy olvassa más is ... Csendbe
Radnóti Miklós : Hasonlatok
Olyan vagy, mint egy suttogó faág,
ha rámhajolsz,
s rejtelmes ízű vagy,
olyan vagy, mint a mák,
ha rámhajolsz,
s rejtelmes ízű vagy,
olyan vagy, mint a mák,
s akár a folyton gyűrűző idő,
oly izgató vagy,
s olyan megnyugtató,
mint sír felett a kő,
oly izgató vagy,
s olyan megnyugtató,
mint sír felett a kő,
olyan vagy, mint egy vélem nőtt barát,
s nem ismerem ma sem
egészen még
nehéz hajadnak illatát,
s nem ismerem ma sem
egészen még
nehéz hajadnak illatát,
és kék vagy olykor s félek, el ne hagyj,
csavargó, nyurga füst -
és néha félek tőled én,
ha villámszínű vagy,
csavargó, nyurga füst -
és néha félek tőled én,
ha villámszínű vagy,
s mint napsütötte égiháború:
sötétarany,-
ha megharagszol,
ép oly vagy, mint az ú,
sötétarany,-
ha megharagszol,
ép oly vagy, mint az ú,
mélyhangu, hosszan zengő és sötét,
s ilyenkor én
mosolyból fényes hurkokat
rajzolgatok köréd.
s ilyenkor én
mosolyból fényes hurkokat
rajzolgatok köréd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése