2014. december 23., kedd

Puszi mindenkinek

Üdv.
Gondoltam benézek. És hozok valami szépet.
Lassan már egy ideje visszafele van számolva. De csak az évből hátramaradt napok számára gondolva. És aztán egy új év, új remények, új célok, van idő, van még mit tenni, van mit tanulni a világról, egymásról, mindenről. Időnk meg mint a tenger. Legalább is ezt haljuk minden felől.

Ritkábban jutok oda sajnos, hogy olvassak, elvagyok a magam kis világába, néha fent, néha lent, gondolataim szerte-széjjel kóborolnak, néha az óceánokig. De estére hazatalálnak.

Egyenlőre ennyi, lehet még jövök idén egyszer. Majd kiderül, addig is sok puszi azoknak akik erre tévednek felém, illetve eme kis világba.

Galla Ágnes: Az óceánig jut a puszim
Adok neked egy nagy puszit,
vidd haza és ne mosakodj,
mert akkor eltűnik a puszim,
és soha többet nem láthatod!
Holnap adok neked még egyet,
ne mosakodj, ne zuhanyozz,
mert akkor eltűnik a puszim,
és a kádból kiúszik a Tiszába,
onnan meg át a Dunába,
amonnan meg a tengerig,
majd az óceánig úszik a puszi,
és lenyeli egy cápa.
De ha nem bánod,
akkor az övé marad,
úgysem volt még olyan,
hogy valaki a cápának
adjon egy puszit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése