Szeretlek

Sziasztok.
Elérkezett a harmadik szó, a SZERETLEK. Végül is egy teljes blogot tudnék irni evvel a szóval kapcsolatba, valahogy ez téma sose érne véget és mégis valahol el kell kezdeni.
Amikor elkezdtem irni a nehéz szavakról, rájöttem, hogz nem nehezek ezek a szavak, hanem a komolyságukat tekintve tünnek annak. Kimondani ki lehet naponta millió alkalommal mind, dobálózni se nehéz velük, csak bele kell gondolni abba is hogy oda is kell tudnunk állni teljesen ezen szavak mögé. És súlya van.
Sokat jelent kimondani valakinek, és hatalmas öröm, ha nekünk mondja valaki. És komolyan is gondoljuk. 
A legszebb szó szerintem. És nagyon sok leg ... csoprortba lehet még besorolni. 

Szerintem most mennem kell, de majd még leszek. 
Üdv mindenkinek.

Ui: Majd egyszer elhozom a saját legszebb/legkedvesebb szavaimat ha erre járok.

SZABÓ LŐRINC: SZERETLEK

Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.

Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.

November

Üdv mindenkinek.

Most is csak bekukkantottam, szép az idő, még inkább odakint a jobb, majd lesznek hidegek és eső és rossz idő, ami nem hiányzik, de lenni fog. Ha meg kevesebb eső és rossz idő lesz, hát annak is örülni fogok.

Jól vagyok, a hangok még zaklatnak, de nekik meg az a dolguk. Nekem meg az, hogy kevésbé vegyek tudomást róluk. Néha sikerül is. 

Hatalmas öröm ért a napokba, mosolyogtam is rendesen, és ha eszembe jut, még most is jó kedvem lesz. 

És ritkábban szokott az embereknek jó kedvük lenni mostanság. Minden kis dolognak tudni kellene örülnünk. Vagy csak jobban odafigyelni a világra. Vagy a másik emberre. Akivel épp  találkozol, és őszintén elbeszélgettek a világ dolgairól. Hogy ki mit merre ... Egy nagy beszélgetés is széppé tudja tenni a pillanatokat. Még így Novemberben is.

További mosolygós napokat mindenkinek, majd még leszek ...

Radnóti Miklós : NOVEMBER

Megjött a fagy, sikolt a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis ősz bozontjai.
Egy kuvik jóslatát hullatja rám;
félek? Nem is félek talán.

Színes ködök

Itt az ősz, itt vagyok én is újra. 
Kicsit csalós az őszi idő, inkább tűnik tavasznak,csak érezni az elmúlás leheletét, ha jobban figyel az ember a környezetére. Ez a természet rendje. Tavaszra meg újjászületik minden. Csodálatos dolog néha ez az átalakulás, ami véghez megy a szemünk láttára.
A világ még mindig a változások korában van, mindenki idegeskedik a holnapja végett, nap mint nap próbálunk jót tenni az emberekért, egymásért, sok kicsi sokra megy, és a mosoly amit a világnak ajándékozol visszatér hozzád. Csak hinni kell benne. A szemekbe meg látni a félelmet, amikor nem ragyog tisztán, csak néz. Illetve csak figyel. Próbál érteni. 
Minden mosoly mögött ott vannak a színes ködök, amik kicsiny lelkünkben vívódnak. És nem mindig látni a ködös időkbe az alagút végét, vagy hogy meg ne botoljunk a nagy sietés közbe. Mert a sietség sürgős. Minden nap sietni kell. Holnap is. 
A gondok nem sietnek tova, azok maradnak velünk, bennünk. Ősszel meg bent a  szobába, ahol egyedül maradunk, eszünkbe jutnak. De majd oldódik minden, idő és türelem kell hozzá. 
Ezt mondják sokan. 
Egyenlőre ennyi, nemsokára újra leszek.
  
Ui: A bohócok meg még mindig közel állnak hozzám, ezért a sok kép róluk.
És néha a képek nem tükrözik a hangulatvilágom, csak valamiért megragadnak.

Éles Attila - Színes ködök (részlet)
„felszállnak a színes ködök
mindenki bohócnak öltözött
nevetek rajtuk hangosan
felettem angyalszárny suhan
és mellém ül egy óriás
kaszáját lengető komédiás”

Szeretet,tanulás

Sziasztok.
Elkapott a múltba való visszatekingetés újra.
Nem megyek messzire az időbe. Tavasz vége vagy nyár eleje lehetett. Vártam valamit. Végül eljött, és azóta sok víz lefolyt a Tiszán. Mert ugye az időnek az a dolga hogy rohanjon, nem az hogy megoldjon dolgokat. Azokat csak mi oldhassuk meg. A végeredmény meg majd csak később kapjuk meg. Nincs rögtön semmi. Időnk, mint a tenger (ezt mondják). A tanulság az, hogy mindenki a saját sorsának a kovácsa, és van hogy nem egészen úgy alakulnak a dolgok ahogy szeretnénk, el is vesztünk idő közbe sok mindent, de a veszteségeken túl ott van az amit nap mint nap tanulunk, kapunk az élettől. Mert kapunk bőven tanulni való leckéket. Kapunk hideget/meleget.
Nemrég óta tanulok új dolgokat a világról, és mindenről ami körbevesz bennünket.(A legnehezebb lecke talán NEMet mondani, ha úgy érzem, nem tennék meg valamit. Vagy megengedni olyan dolgokat, amiket józan ésszel néha nem tennék (néha a kis dolog is nagy dolog lehet). Nehéz dió a határok feszegetése.) Egy teljesen más nézőpontból látom a világot, de még mindig csak az út elején vagyok. Nem tudom mikor érek célba, de tanulni sose leszek lusta. Mert érdekel a világ a mások szemével is.
És továbbra is hinni akarok az emberekbe, barátságba, szeretetbe.

Aranyosi Ervin: Barátság- szeretet

Különbözünk, mások vagyunk,
de elfogadjuk már,
mert tudjuk jól, így tanulunk,
az élet jó tanár.

Becsüljük benne, ami szép,
öröm és élvezet.
Az boldogul, ki hinni mer,
Ki jót remél, s szeret.

A szabadságunk drága kincs,
s másokét tisztelem.
Úgy bánok mással, ahogyan
Ô is bánjon velem!

A barátság, elfogadás,
érzést adok, s kapok.
Ha elfogadsz, ha nem ítélsz,
a barátod vagyok...

Ha hiányzom, hívjál, s jövök,
ha kellek, itt leszek.
Ha megreked sorskereked,
én majd csodát teszek.

Meghallgatom a panaszod,
s a szívünk összeér,
együttérzésem majd segít,
lélekben több legyél.

A válladról majd leveszem,
a lelki terheket.
Látod, mit tesz a barátság,
mit nyújt a szeretet?