Egy kicsinyke kérés az idei évre

Újra itt.
Telik az idő, én meg hol erre járok, hol arra járok, gondolatba Ezeregyéjszakákon keresztül lovagolok, oda hol a tenger van és jó levegő. És talán kevésbé bántanak a hétköznapi dolgok. Talán másik szempontból nézve meg menekülésnek tűnhet, lehet is benne valami, talán a hangok elöl menekülök. Hátha oda a távolba már nem jönnek velem.
A hangulatom mindig ingatag, a beszédem meg inkább hallgatag. Új rémes rímpár, de a versek szerintem a múlt ködébe vesztek. Mármint a sajátok. Minden újabb próbálkozás valami olyanná válik, ami nem biztos hogy teljesen Én vagyok a sorokba. De az olvasás öröme ezekbe a téli. szürke és depressziós időszakban is megmaradt. Tudtam hova menekülni.

"A könyvekben minden benne van. Az ember azért olvas, hogy érezze az életet, hogy életre keltsen a maga számára olyan dolgokat, amelyeknek létezéséről addig nem tudott. Az olvasás nem menekülés az életből. Az olvasás az élet. Életet teremt."

                                                                                                                Adam Kennedy


Múltkori látogatásom óta találtam egy versből egy részletet, ami nagyon megfogott, ma csak azt hoztam nektek. Most meg újra balra el ...

Áprily Lajos: Imádkozom: legyek vidám (részlet)

Én Istenem, legyek vidám,

hogy házamat vidítni tudjam.

Mosolyogjak, ha bántanak

és senkire se haragudjam.