2018. december 31., hétfő

2018/19

Újra itt és lenni is fogok. Legalább is ezt igyekeztem megfogadni a napokba. És remélem  nem zavarom a világot a világommal. És most egy kis szünet és :

" Álljunk meg, és emlékezzünk a mögöttünk álló évre! 
Emlékezzünk a sikereinkre és a kudarcainkra, a megszegett és betartott ígéreteinkre. Arra, amikor a legjobb kalandokban volt részünk, és amikor bezárkóztunk, hogy elkerüljük a csalódásokat. Valójában erről szól a Szilveszter. 
Kapunk még egy esélyt, hogy megbocsássunk, hogy jobbak legyünk, többet adjunk, többet szeressünk, éljünk. Ne töprengjünk azon, mi lett volna ha, örüljünk annak, ami jönni fog. 
Fogadjuk meg, hogy jobban odafigyelünk egymásra, jót adjunk, és nem csak ma éjjel, hanem egész évben."  Szilveszter éjjel c. film

Elköszönök 2018, várlak 2019.

2018. december 20., csütörtök

2018 december

"Neked sincs több problémád, mint más embereknek, te csak többet gondolsz rájuk! Változtass a gondolkodásodon, és meg fognak változni az érzéseid is!" Bob Gass

Most csak belestem. 
De megpróbálok többször eljutni erre és hozni pár vidámabb témát, végül mostanság nem sokat olvastam, de volt pár izgalmas könyv, amivel találkoztam, lopkodtam belőlük pár szót, de még mindig nem az igazi. Az versírás se nagyon megy, ha véletlen mégis, akkor a hangulatomnak megfelelően csak a rossz érzéseim látnak napvilágot. Segítő kezek vannak, de szokásomhoz híven inkább ellököm őket, mert félek, hogy ez a fajta segítség is idővel visszafelé sül majd el, csak mert :
"Aki túl sok pofont kapott az életben,az már egy simogatástól is megijed!" valaki
Igen, az ÖRÖKKÉ NEM ESHET hangulat sajnos gyakran visszatér. Kaptam egy saját felhőt ezek szerint. Így jártam. De majd eloszlik egyszer.
Majd leszek még pozitívabb dolgokkal is.
Evvel kapcsolatban hoztam valamit, részlet abból amin épp ügyködök. 

Egyik nap még dalokat írok a hangodra,
Másnap a világom hull több ezer darabra.
Egyik nap nem látok viharfelhőket a közelbe,
Másnap összeroppan, ami maradt belőlem.
Egyik nap mosolygok, csupa derű az élet,
Másnap pedig már sajnos mindentől félek.
Nem akarok örökös rettegésben élni,
Szeretnék újra a világra nevetve nézni.